When an operations assistant becomes your soulmate. ♥
Köszönöm Bogi!
Hogy mi lett a bélyegekel a diplomám után?
Miután lediplomáztam nagyon sokan megkérdezték tőlem, hogy mikor juthatnak hozzá a postán a bélyegekhez. Hát az őszinte válaszom, hogy fogalmam sincs. Az az igazság, hogy
nem annyira(semennyire) így szokott zajlani a postán a bélyegtervezés, úgyhogy ez egy elég rendhagyó eset lenne, miután publikáltam is és elég sok helyre kikerült. Nagyon sok tényező befolyásolja ezt még, de nem szeretném azt mondani, hogy soha, mert miértne, nomeg én is reménykedek valami alkalomban, esetleg egy kis csodatevésben, szóval ez még egy nagy kitudja.Mielőtt folytatnám kigyűjtök párat a zsillió oldalból, ahol megszerették őket az emberek, akiknek meg köszönöm, hogy ezt tették (annyit grafikuskodtam, hogy legyőztem a google képkeresőjében a ‘nádi boglárka’ virágot. Erre egy kicsit azért büszke vagyok, hogy a természet most alul maradt :) )
A lavinát a behancé indította, aztán sitty:
ffffound
Graphic-ExchanGE
designspiration
CreativeRoots
inspirefirst
shillington design blog
it dream
picamemag
we heart it
Explore
graduation projectsmagyarok:
trend guide
artcharacter
és ugye végezetül berakom drága csoporttársaim kedvecét, a kitartas.mozgalom csodaoldalt (inkább nem írom le, hogy bukkant rá Gergő).Folytatom,
Szóval a diploma után ismét felvettem a tündéri Marika nénivel a kapcsolatot, aki még a munkám elején ellátott minden fontos információval a bélyegekkel kapcsolatosan és akit nem lehet 2mp-nél több idő alatt az embernek nem a szivébe zárnia. Sokat köszönhetek neki, tán ő nem is tudja, hogy mennyi mindent. Vannak olyan emberek az életemben, akik már annyit segítettek nekem, hogy egyszerűen nem tudok hozzá mérten megfelelő hálaarányt kinyilvánítani, ezért az örök hogyköszönjemmeg-listára vésődött a nevük, mint Aliz, Marci és a Petró család.
A diplomám mintegy referencia volt nekem, hogy alkalmat kaphassak egy első, éles bélyegtervezésre. Persze nem volt ennyire egyszerű ez a folyamat, mint ahogy én egy összetett mondattá redukáltam, mert számos akadállyal és nyári kalanddal megtüzdelhetném (ezt a részt küldeném Nagy Gábornak, csakúgy, mint a fentebb látható kép szoknyamintáját), de végül csak sikerült megcsinálnom őket. Néha magam sem hiszem el mekkora egy szerencsés ember vagyok, hogy minden utolsó pillanat után van egy mégutolsóbb és mindig megmenekülök, bármennyire tűnik úgy, hogy most beköszönt a világvége.Ennek a postnak a végére szánom azt, amit lehet az elejére kellett volna, hogy azért folytatom a diploma blogomat, mert itt kezdődött meg kapcsolatom a bélyegekkel, akiknek életemben több állomása lesz még (remélem. Mindenesetre egy még biztos.), ezért átkereszteltem a sokak számára rendkívül frappánsnak ítélt ‘nadiploma’ blogot hivatalosan is bigibogi bélyegeire (bigibogibelyegei.tumblr.com). Három bé azért már nem egy rossz alliteráció :)
[video]
Let me live here and forget about my troubles
Drinking Pradnya’s masala chai arrived from Mumbai as a Christmas present. Miss you Sweetheart!
[video]
[video]
[video]
Magyarország Szubjektív Atlaszáról a szombati Magyar Nemzetben.
„Mert bár az atlaszban bemutatott alkotások – fényképek, rajzok, kollázsok, ábrák, egyebek – szükségszerűen szubjektívek, és készítőjük gondolkodásából, érzéseiből, véleményéből táplálkoznak, azok legnagyobb részben felismerhető, közös élményeit tükrözik, nemegyszer okozva »aha«-élményt a remekül tördelt, izgalmas könyv (magyar) olvasójának.”
♥
A recently published article in Magyar Nemzet about the Subjective Atlas of Hungary
♥ Marci ♥
Final presentation of the MOME typographer's education at Ponton Gallery, Budapest in 2013
[video]
Hg.hu about the Henry van de Velde Label 2012.
We won the Henry van de Velde Label 2012 for the Subjective Atlas of Hungary!! So happy!!
✽ Erika & Hunor! ✽